"Megtaláltam életem kedvenc webcímét, láttad? www.mangalicatanya.hu" Nagyjából ebben a mondatban -mint egy fehér törpében, csillagászati hasonlattal élve- koncentrálódik a szegeden eltöltött éjszaka esszenciája.

Az indulás Kőbányáról történt, a megszokott csúszásokhoz képest igencsak hamarost. 17:00 helyett 18:30. Teljesen belefér. Hangulatilag hányaveti, laza és örömteli jelzőkkel tudom illetni. Már magát az elindulást. Előzetes tippemhez képest MRC nem Entombedet bőgetett, hanem Deftones szólt a mobilról. És ez tökéletes hátteret is adott annak, hogy kellemes zubrovka adagok magunkba injektálásával feledkezzünk meg szép fokozatosan a körülöttünk levő világ súlyosan reánk boruló ólomköpenyéről, helyette önnön és társaságunk aurájával, csakrájával foglalatoskodva. Erre a koronát számomra az új Igor lemez borítójának megkapása tette, fel. Az album címe: HE. Nagyon-nagyon szép lett. Katapultáltam is a valóvilágból.

Érdekes egyébként, hogy ez a realitásból kiszakító testvériségi kirándulás minduntalanul ahhoz vezet, hogy a könnyed turista-legényeknek egy un. kollektív tudata kezd kialakulni, ahol a célok, igények igencsak hasonlóak. Mint jó méhecskék dolgozunk azon, hogy minél több nevetés, pukkantás, táplálkozás kerekedjék (egyéb dolgok felsorolását törvényességi megfontolásból mellőzöm).

Vágyak villamosán haladunk és egyszerre csilingelünk ilyenkor. Az öröm faktorban pedig az is ott lüktetett most, hogy Laci barátunk, a székely gyorsasági-motoros fenegyerek is becsatlakozott. Olyan örömforrás ő, amibe a bugyellárisom is beletúrósodik, ha csak rá gondolok! És bár úgy volt aztán, hogy mégsem jön a Lili, de aztán mégis el tudott jönni! És ez is wundergut!

Ahogy a buszba bezsúfolódva vicsorogva, vigyorogva haladtunk Szeged felé, már igen hamar magasztossá vált a szituáció, mint az látszik is. A hely (Noir) stábja egyébként nagyon kedves és készséges, például nekem és Ödinek külön megköszönték, hogy befizettük a beugrót. Nem hiába, aki Beton Balázs környékén tevékenykedik, az mind igen jó ember. Derék ember. Könnyed pakolászás után, egyszer csak megjöttek Don Gattóék, meg Shapaték is, én pedig volt olyan, hogy elmentem a buszpályaudvarra sétálni, farzsebemben egy negyed üveg zubrovkával. Fogyasztottam egy maffia burgert, amiben penészes volt a kaliforniai paprika, majd visszamentem a Noir-ba és Ödivel hirtelen fosós sztorik felidézésébe merültünk bele. Nekem is van pár a tarsolyomban, de kiderült, hogy ő is igencsak szakavatott a témában. Jó erről beszélni.

A későbbiekben lerészegedtem és jól éreztem magam minden egyes ember társaságában, baráti szinten. Az Igor koncert kibaszott jó volt, imádtam. (Aznap némileg korábban beszélgetés Póval)

-pobacsi: hi. izgatott vagyok már nagyon :)
-pobacsi: majd ha kezedbe adok egy kamrát, felvennéd az ájdzsor koncertet?
-pobacsi: és ha egy pincét ?:)
-pobacsi: akkor sem? :D
-én: :D szia, pó!
-én: egy spájzzal szívesen felveszem a fellépést, ha megtisztelnél vele.
-pobacsi: oké, köszi :)

Szóval van felvétel is szerencsére (fenti link egy régebbihez kapcsolódik). HAW szintén baromi jó volt, mint minden egyes alkalommal, Don Gatto szigorúan tolta, Balázs, ki frontember, nem egy ízben kimasírozott a koncertteremből rádiós gitárjával, az ivó emberek közelibe férkőzendő. Röhögtem. Há már a felvételeknél tartunk, itt egy kisebb felvétel Gergő elég komoly brainstormingjából. Hallgasd szeretettel.

Gergely brainstorming by szlobadicsky

Ármin stoppal jelent meg, Kuni elég komoly bizonytalan-táncosra itta magát, Gazsika egyre kiemelkedőbb vihogás-faktorral bír, Mikiszabi és Sohi hajnali 4-re úgy festett mint akik suttyomban medvecukrot zabálnak, Mikiszabiék házi borától fekete szájjal riogatták a méltán népszerű Párizsi körút gyalogosait. Mindenki tudott valami gyönyörűt és egyedit nyújtani. A fentebb szereplő fotográfia a hazafelé úton történt. Nem sokkal a mangalicatanya előtt. Gergő. Gergő elég kemény.