Gyönyörű napra ébredtünk minap, vasárnap. A szegedi kirándulás pozitív értelemben vett megrázkódtatásaiból lassacskán magamhoz térve elmentem kakálni, majd a bundáskenyerek megevései történtek. Teafogyasztás mellett. Aztán kisvártatva összeszedelődzködik az ember: a rakétaturbinaszerű vízmelegítő segítségével testmosást végez, majd ruhafölvétel és isten hozott az emberek között!

Két jótét lélekként indultunk meg eztán a Keleti Pályaudvar irányába, élettársammal, Hmányomkával, és mit tesz isten, oda is értünk, uszkve 27 perc késéssel. Ebből gond nem lett, ugyanis mindenki ennyit késett, kivéve Zozó, aki viszont tüdőgyulladást kapott. Az úti cél Pest egyik legfrekventáltabb utcájában, a Garay utcában (haha) található Vidróczky csárda (link) volt , ahová a Tiszteletes úr szervezett projektmegbeszélési meetinget. A helyhez érve elégedetten nyugtáztam, hogy az ajtó mellé függesztett étlapon külön kategóriába kerültek a "májból készült különlegességek". Ha a hely nincs épp (valószínűsíthetően az antsz által) bezár(at)va, minden adott lett volna egy degesz estebédhez.

Így azonban tovább kellett kullognia kelekótya majmokhoz hasonlítható társaságunknak. Többen (én) legyőzendő akadálynak fogták fel a tényállást, többen (Zolika) pedig a "bazmegoláshoz" nyúltak megoldásként. Aztán (6 vendéglátóipari egység meglátogatásával később) rá kellett jönnünk, hogy a vendéglátás bizony gondban van a Keleti mögött. Nagy szerencsével ráleltünk aztán a Nefelejcs és az István sarkán lévő Bécsi szelet vendéglőre (link).

Étkezésem természetesen velős pacalra koncentrálódott, ami igen okos döntés volt részemről, ugyanis ízes. A Tiszteletes úr szintén pacalt evett, ám simán. Kiemelhető táplálékot még sokan fogyasztottak, de egyedül a '84-es szarajevói téli olimpiát idéző kötött pulcsijában köztünk elégedetlenkedő keszeg-gyereket, Zolikáét említeném meg. Csípős, babos disznót evett ugyanis. Az est folyamán komoly elméleti munkát végeztünk bizottsági és szak-államtitkári szinten is, előirányzatokat készítettünk, makromutatókat elemeztünk. Mindennek summázatát videós, szórakoztató egyveleg formájában fogjuk itt közzétenni, többek megelégedése, kielégítése céljából.

"Megtaláltam életem kedvenc webcímét, láttad? www.mangalicatanya.hu" Nagyjából ebben a mondatban -mint egy fehér törpében, csillagászati hasonlattal élve- koncentrálódik a szegeden eltöltött éjszaka esszenciája.

Az indulás Kőbányáról történt, a megszokott csúszásokhoz képest igencsak hamarost. 17:00 helyett 18:30. Teljesen belefér. Hangulatilag hányaveti, laza és örömteli jelzőkkel tudom illetni. Már magát az elindulást. Előzetes tippemhez képest MRC nem Entombedet bőgetett, hanem Deftones szólt a mobilról. És ez tökéletes hátteret is adott annak, hogy kellemes zubrovka adagok magunkba injektálásával feledkezzünk meg szép fokozatosan a körülöttünk levő világ súlyosan reánk boruló ólomköpenyéről, helyette önnön és társaságunk aurájával, csakrájával foglalatoskodva. Erre a koronát számomra az új Igor lemez borítójának megkapása tette, fel. Az album címe: HE. Nagyon-nagyon szép lett. Katapultáltam is a valóvilágból.

Érdekes egyébként, hogy ez a realitásból kiszakító testvériségi kirándulás minduntalanul ahhoz vezet, hogy a könnyed turista-legényeknek egy un. kollektív tudata kezd kialakulni, ahol a célok, igények igencsak hasonlóak. Mint jó méhecskék dolgozunk azon, hogy minél több nevetés, pukkantás, táplálkozás kerekedjék (egyéb dolgok felsorolását törvényességi megfontolásból mellőzöm).

Vágyak villamosán haladunk és egyszerre csilingelünk ilyenkor. Az öröm faktorban pedig az is ott lüktetett most, hogy Laci barátunk, a székely gyorsasági-motoros fenegyerek is becsatlakozott. Olyan örömforrás ő, amibe a bugyellárisom is beletúrósodik, ha csak rá gondolok! És bár úgy volt aztán, hogy mégsem jön a Lili, de aztán mégis el tudott jönni! És ez is wundergut!

Ahogy a buszba bezsúfolódva vicsorogva, vigyorogva haladtunk Szeged felé, már igen hamar magasztossá vált a szituáció, mint az látszik is. A hely (Noir) stábja egyébként nagyon kedves és készséges, például nekem és Ödinek külön megköszönték, hogy befizettük a beugrót. Nem hiába, aki Beton Balázs környékén tevékenykedik, az mind igen jó ember. Derék ember. Könnyed pakolászás után, egyszer csak megjöttek Don Gattóék, meg Shapaték is, én pedig volt olyan, hogy elmentem a buszpályaudvarra sétálni, farzsebemben egy negyed üveg zubrovkával. Fogyasztottam egy maffia burgert, amiben penészes volt a kaliforniai paprika, majd visszamentem a Noir-ba és Ödivel hirtelen fosós sztorik felidézésébe merültünk bele. Nekem is van pár a tarsolyomban, de kiderült, hogy ő is igencsak szakavatott a témában. Jó erről beszélni.

A későbbiekben lerészegedtem és jól éreztem magam minden egyes ember társaságában, baráti szinten. Az Igor koncert kibaszott jó volt, imádtam. (Aznap némileg korábban beszélgetés Póval)

-pobacsi: hi. izgatott vagyok már nagyon :)
-pobacsi: majd ha kezedbe adok egy kamrát, felvennéd az ájdzsor koncertet?
-pobacsi: és ha egy pincét ?:)
-pobacsi: akkor sem? :D
-én: :D szia, pó!
-én: egy spájzzal szívesen felveszem a fellépést, ha megtisztelnél vele.
-pobacsi: oké, köszi :)

Szóval van felvétel is szerencsére (fenti link egy régebbihez kapcsolódik). HAW szintén baromi jó volt, mint minden egyes alkalommal, Don Gatto szigorúan tolta, Balázs, ki frontember, nem egy ízben kimasírozott a koncertteremből rádiós gitárjával, az ivó emberek közelibe férkőzendő. Röhögtem. Há már a felvételeknél tartunk, itt egy kisebb felvétel Gergő elég komoly brainstormingjából. Hallgasd szeretettel.

Gergely brainstorming by szlobadicsky

Ármin stoppal jelent meg, Kuni elég komoly bizonytalan-táncosra itta magát, Gazsika egyre kiemelkedőbb vihogás-faktorral bír, Mikiszabi és Sohi hajnali 4-re úgy festett mint akik suttyomban medvecukrot zabálnak, Mikiszabiék házi borától fekete szájjal riogatták a méltán népszerű Párizsi körút gyalogosait. Mindenki tudott valami gyönyörűt és egyedit nyújtani. A fentebb szereplő fotográfia a hazafelé úton történt. Nem sokkal a mangalicatanya előtt. Gergő. Gergő elég kemény.

Lesz valami jó a mai napon, méghozzá a HAW, a Shapat Terror és az Igor zenekarok koncertje. Nem lenne meglepő, ha már előre többen rettegnének csoportosulásunk lelki óriásainak szónikus jókedv aurájától. De, hogy kicsit egzaktabban fogalmazzak nem másra gondolok itt természetesen, mint a púzásra, kiabálásra és ordenáré röhögésekre. Plusz a Marci lefogadom, hogy a mobiljáról fog Entombed zenekart bőgetni. Engedtessék meg, hogy a Néni vs. illedelmes Dávid telefonos párbeszéd szolgáljon szemelvényként.

-Néni: lenne még pár szobatársuk, nem zavarná önöket?
-Dávid: huhh, azt hiszem, a kérdés inkább az, hogy mi nem zavarnánk-e őket.
-Néni: á, én azt nem hiszem.
-Dávid: nézze, az igazság az, hogy mi egy zenekar vagyunk. reggel négynél előbb nem érünk a szálláshelyre, és nem tudok kezeskedni azért sem, hogy nem leszünk hangosak, büdösek és nagyon boldogok.
-Néni: ...értem. várjon egy kicsit, átszervezem a foglalásokat.
-Néni: ...rendben, intéztem maguknak egy külön szobát. várjuk önöket szeretettel!

Lehet, hogy az illedelmességgel mondjuk magunk alatt vágtuk a fát, de az alpári viselkedésünket (én mondjuk nyilván nem), orkánszerű, csoportos vihogás-rohamokat, indokolatlan kánon-szerű füttyögés maratonokat, bélgázaink -immár nyugodtan mondhatom, hogy szaktekintélyekhez méltó- gyújtogatását ilyen szépen és kulturáltan mondatba foglalni kevesen tudták eddig. Ez a videó ad egy kis ízelítőt abból, ami.

Egy dolgot bánok csak, ha már itt tartunk. Nem jön a Laci barátunk. A Laci barátunk, aki életem egyik legnagyobb élményével ajándékozott meg, pedig akkor félálomban voltam. Laci barátunk, a székely gyorsasági-motoros, aki Bécsben, miközben a szomszédos szobában a jótét Willi aludt, egy öngyújtó segítségével lángoszlopot varázsolt elő díszes tomporából, ánuszrózsájának épségére (és házigazdánk értékeire) fittyet hányva. Utoljára ehhez foghatót a Diablo 2-ben láttam. Ott a varázslónak volt olyan "fire-skillje", hogy "inferno". De az sem ér a nyomába. Tűzvarázsló, két szemeddel égess el.

Nincs is annál szebb, mint amikor utólag értesülsz dolgokról, aminek te is részese voltál és egy tulajdonképpeni gonoszságra vonatkozik. Csak így tud egy hozzám hasonló igazán kedves ember részt venni ehhez hasonló gaztettben. Az ügy egyébként egy párbeszédben csúcsosodott ki a közelmúltban, mely lerántotta a leplet a briganti hozzáállásról.

-Dávid: Lili is jön tényleg
-Én: jaj szegény :) előre sajnálom

(Itt közbeszúrásként jegyezném meg, hogy a 'jaj, szegény' kijelentés valóságalappal rendelkezik, ugyanis a képen látható vonzó testen lévő vonzó felső szegény Lili tulajdonában VOLT egy ideig, azóta "valamilyen rejtélyes okból" hordhatatlan állapotúvá vált)

-Dávid: hát, ha bécsben rajtatok múlt volna, megfagy :-D
-Én: igen?
-Dávid: hátja szólt, hogy neki nincs zsákja. erre befoglaltátok az összes takarót és ágyat és két pillanat múlva már horkolva, fingva aludtatok mi meg ott álltunk, hogy akkor mosmilegyen :-D nyomtuk egy zsákban, az ablak alatt, a fagyban jópofa volt. olyan hideg volt ott, hogy aludni sem lehetett és félóránként mentünk ki pisálni
-Én: höh ti nem középen aludtatok?
-Dávid: nem, középen gazsika :-D mi mellette az ablak alatt

Hát igen. Ilyenek vagyunk. Hogy milyenek? Hát ilyenek. FŐLEG PÓ.

Brant Björk - Gods & Godesses (Low Desert Punk)

Különösen remek ember a Brant Björk és ráadásul megint kiadott egy faszajó lemezt. A 'Gods & Godesses'-zel kapcsolatos első szembeötlő változás az előző, 'Punk Rock Guilt' albumhoz képest, hogy az album 33 percét 8 normális hosszúságú szám adja. Nem lett túlzásba víve semmiféle pszichedelikus busójárás, hanem jó kis fuzzy, sivatagi rock adja alánk a lovat. Alapvetően azt kamázom Brant Björkben, amilyen jól oda tud nyúlni a melodikus hangokhoz és milyen klasszul fejt ki hatást egy minimál gitárszólóval (gondolok itt a 'Porto' dallamaira). A Radio Mecca eleje is remek. Összességében szép homogén egészet rakott le az asztalra a nagymenő. Amit már most majdnem annyira szeretek, mint a Somera Sól-t (de azt egy nagyon kedves embertől kaptam meg, ráadásul a lemezen a ritmusgitáros neve egyszerűen: Gomez). A mestert nyilván az nyugtatta meg, hogy minden szám olyan, amit 30 percben is elő lehet adni dzsemmelések közepette a koncerten, szóval. Ja.

http://www.brantbjork.com/
http://www.facebook.com/LowDesertPunk

Kvelertak - Kvelertak (Indie)

A Kvelertak egy elég érdekes csapat. A kezdeti nagy hype miatt én könnyen elítélhető módon rögtön szkippeltem is a norvég barbárokat, de aztán egy hallgatás, majd Marszi barátom unszolására csak odafigyeltem és rá kellett jönnöm, hogy ez elég gerjedelmes. A zenekar neve lehet az első felmerülő probléma. Valahol azt olvastam a neten, hogy terjedt a 'Bagolyfasz' egy ideig megfejtésként, de valójában 'Erődítmény' lenne. Remélem nem csak én gondolom, hogy a 'Bagolyfasz' jobb. A zene egy lendületes, motörheadi rock and roll és hard rock ötvözetének sejlik, melynek hátterében ott lüktet némi gonosz black metál atmoszféra, amit néha meglepő billentyűfutamok feledtetnek 'Fossegrim, 1:21-től, zseniális). Hallgatásra való! Külön jópont, hogy mind a videóklip, mind a borító és bármilyen offline/online megjelenésük igényesen van megcsinálva. Resztekpa!

http://www.myspace.com/kvelertak
http://www.indierec.net

Dead Weather - Sea Of Cowards (Third Man / Warner)

Tudvalevőleg Jack White és a Kills-es csaj (Alison Mosshart) zenekara a Dead Weather. Itt van még egy csonti basszeros, aki a Raconteursben segíttette ki Jacket és szintén Jack névre hallgat, valamint Dean Fertita (QotSA). Jack itt dobol és vokálozik, míg a deszka - és emellett meglepően fullánkozható - csaj frontemberkedik. A második elbum - emitt - is elég feszesre sikerült. Kiemelhető nóták kapásból kettő darab, méghozzá a 'Hussle and Cuss' és a 'Gasoline'. Mindkettő iszonyat gizda. A gázolajban olyan szólótöredékek villannak be, melyek rögvest toszásra sarkallnak! A billentyű nagy szerephez jut az egész albumon és mivel hammond, ezzel nincs is nagy probléma, sőt. Meg kell hallgatni.

http://thedeadweather.com/
http://www.thirdmanrecords.com/

Deftones - Diamond Eyes (Reprise / Warner)

Igazság szerint a Deftones mindegyik albuma nagyon jó. Az első lemezeket borzalmas hangzásuk ellenére a nosztalgia szépíti, az összes többi pedig szimplán remekbe szabott. A Diamond Eyes is megtapsolható. Viszont ez talán az a lemezük, ami a metálszakma teljes egészét örömmel tölti el és bár nagyon jó melódiák jönnek Chino szájából, de senki sem végez lebuzizást emiatt. Némelyik gitártéma annyira egyszerű, hogy senki másnak nem működne, csak Steph Carpenternek, de neki működik, méghozzá csibészesen. A 'Royal' végén micsoda sikoltás van, a 'You've Seen the Butcher' kezdése hatalmas, ahogy beindul (gitár-dob játék), meg a Rocket Skates kezdő gitártémája is milyen fasza már? Olaszba menvén a remek HAW zenekarral és Mikiszabival a Shapat Terrorból kevés egyebet hallgattunk. Nyöhi!

http://www.deftones.com/
http://en.wikipedia.org/wiki/Reprise_Records

Dillinger Escape Plan - Option Paralysis (Party Smasher INC)

Óigen. Megjött végre az új Dillinger is, meg szétcsapatták kicsit a arcunkat Dürerkertben. Az izmos énekes gyerek egyre tovább erősödött a dallamgyártás szempontjából, és a dalok is egyre frankóbbak. Érdekes módon a rohamszerű örjöngő csürdöngölésből már nincs. 2 percnél csak hosszabb számok vannak. Aztán van egy 65 éves freejazz zongorista is, aki megjelent a lemezen a Widower c. számban például (névleg Mike Garson, és dolgozott egyébként több nagyon szar zenekarral is már: NIN, Smashing Pumpkins, le merném fogadni, hogy nemsokára dolgozik a Placeboval is, haha) és ennek köszönhetően elég fasza lett amaz. Mellesleg a Farewell, Mona Lisa szerintem az egyik legjobb számuk és a legjobb klipjük. Többször egymás után lepörgetés. Nézdmeg. De a lemez tele van érdekes tételekkel, Room Full of Eyes, I Wouldn't If You Didn't (zongora itt is), de úgy egyébként a számcímek is mennyire atomak már. A kínai suttogások a nyerő!

http://www.myspace.com/dillingerescapeplan
http://www.season-of-mist.com/

Cancer Bats - Bears, Mayors, Scraps And Bones (Distort)

Hohh. Az új Cancer Bats lemezen se szarakodnak a kezdéssel. Olyan kíméletlen szladzsi gitártéma jön már egyből az elején, hogy jön a betoncipővel mocsárba ugrás is. A Dillingerrel volt alkalmunk megnézni ezeket a kedves kanadai embereket is (én csak a végére estem be sajnos) de elég jók voltak, odatették magukat. A lemez meg már csak azért is nagyon jóképű,  mert rögtön első klipes nótának a Sabotage-t választották, amit ugye a lemezen feldolgoztak a Beastie Boys-tól. Minden klappol egyébként, jóféle üvöltések, nagyon súlyos-grúvos gitártémák, vaskos, masszív dob és basszus összmunka, egy rossz szavam nem lehet. Kár, hogy nem született Pneumonia Hawk szintű nóta. Számcím faszasági verseny nyertese: Black Metal Bicycle.

http://www.myspace.com/cancerbats
http://www.teamdistort.com/